Lelkes Mikl�s:
H�sv�t

T�n�d�tt ez�st k�nnycsepp,
s az ez�stsz�r� b�r�ny.
A k�s is elt�n�d�tt
csillagos sz�ve t�j�n.

Varjak sz�lltak, kasz�ltak
felk�kl� �gi k�ken,
s sz�thullt a k�rog�suk
a sz�lben, messzes�gben.

Egy verset �rtam akkor.
Egy piros lelk� verset.
Piros pirostoj�sok
t�ncosan felnevettek.

Lehet: bolondos vers volt,
de hitt, de hitt a sz�pben,
hitt pirosl� �r�mben,
bizott a messzes�gben.

A nyulak elfutottak,
de el�nk j�tt a holnap.
A bokrok �s f�k z�lden
f�nyid�t felragyogtak.

Most, tudom, m�s id� j�tt:
m�sok�rt tenni sz�gyen,
s gyenge h�sv�ti b�r�ny
a n�p Mammon kez�ben...

Lehet: fura egy vers volt
�s �let - m�gse b�nom,
akkor sem, ha miatta
nem lesz felt�mad�som,

mert a sz�vemben �rzem
nemcsak �l�t a k�snek,
de piros �r�m-arc�t
m�ltnak �s messzes�gnek.