Mi�rt tojik a h�sv�ti ny�l toj�st?

A r�gi pog�ny hagyom�nyok egy r�sze be�p�lt az eur�pai kult�r�ba �s a kereszt�ny vall�sba is, �nnepeink nagyr�szt pog�ny eredet�ek. A tavaszi nap�jegyenl�s�get k�vet� els� holdt�lte ut�ni els� vas�rnap a pog�ny hagyom�ny szerint Ostra istenn� napja volt, a tavasz �nnepe.

A h�sv�t angol Easter, vagy n�met Oster elnevez�se a germ�n tavaszistenn� Ostra nev�b�l ered.

Ostra az �jj�sz�let�s, a term�kenys�g istenn�je, tavaszi vir�gokkal, ind�kkal k�r�lv�ve, toj�ssal kez�ben, l�b�n�l nyulakkal, feje felett repked� madarakkal �br�zolj�k. Fej�t tavaszi vir�gokb�l font koszor� �kes�ti. Az istenn� �s a kez�ben l�v� toj�s a term�szet, az emberek �jj�sz�let�s�t, a tavaszi �bred�st szimboliz�lja.

Ostr�nak a legenda szerint volt egy k�l�nleges madara, amely sz�nes toj�sokat tojt. Egy napon az istenn� a madarat a gyerekek sz�rakoztat�s�ra ny�ll� v�ltoztatta, az�ta tojnak a nyulak sz�nes toj�sokat.

A pog�ny tavasz�nnep az id�k sor�n �sszeolvadt a kereszt�nyek h�sv�ti �nnep�vel. Ez az �nnep egyben az emberis�g azon hagyom�nyait viszi tov�bb, miszerint akkor �lhet�nk harm�ni�ban a term�szettel �s a term�szetfeletti er�kkel, ha alkalmazkodunk a term�szeti ciklusokhoz, az �vszakok v�ltoz�s�hoz, a Nap �s a Hold j�r�s�hoz. A term�szet �jj�sz�let�se egyben az ember �jj�sz�let�se is, ezt �nnepelj�k.